J�zsef Attila (1905–1937)

Az Ady ut�ni magyar k�lt�szet f�alakja, a magyar irodalomb�l vil�girodalomba n�tt l�ngelme, a XX. sz�zad uralkod� eszm�inek vil�gviszonylatban is nagy jelent�s�g� l�rai kifejez�je, a szocialista vil�gk�lt�szet egyik p�ldamutat�ja �s vez�ralakja. Jelent�s�ge a nemzetk�zi irodalomban semmivel sem kisebb, mint Bart�k� a zen�ben. �s �lt mind�ssze harminck�t �vet, sorsa n�lk�l�z�s, �ld�ztet�s s meg nem �rt�s volt. Rettegett a bel�lr�l fenyeget� �r�lett�l �s a k�v�lr�l fenyeget� vil�g�r�lett�l, a fasizmust�l. �lete v�gs� napjain is remekm�veket �rt, s nem rem�nykedve t�bb� semmi j�ban, �ngyilkoss�ggal fejezte be az �letet. A proletari�tus legm�ly�r�l indult, a munk�soszt�ly �lm�nyvil�g�t hozta gyermekkor�b�l. Az elt�nt apa �s a kor�n halt mos�n� �rv�ja �tteng�di az orsz�got: prolet�rnyomor ut�n a paraszti nyomort. Alulr�l ismerte meg a v�rost is, a falut is, �s �gy emelkedett fel a szellem egyre magasabb r�tegeibe, hogy sz�m�ra nem volt k�l�nbs�g, m�g kev�sb� ellent�t n�pi �s urb�nus k�z�tt. A kor k�rosan sz�tott irodalmi f� ellent�te az � k�lt�szet�ben teljes egys�gben jelenik meg: „az utca �s a f�ld fi�”-nak tudja mag�t. Tehets�ge azonban kor�n �rik, �s rokoni t�mogat�sokkal, sz�v�s kitart�ssal, k�zdve a napi keny�r�rt, iskol�ba j�r, �retts�giig verekszi mag�t, egyetemre iratkozik. Szinte elk�pzelhetetlen, hogy ennyi k�nyszer� k�zdelemmel hogyan tudott m�r ifj�kor�ban olyan nagy m�velts�get �s olyan fejlett irodalmi kult�r�t szerezni. De annyi bizonyos, hogy tizenh�t �ves kor�ban m�r birtok�ban van a Nyugat verstechnik�j�nak, minden versform�t biztosan kezel. Csokonai �ta � a magyar versform�k legv�ltozatosabb eredm�ny� k�s�rletez�je, k�lt�szet�nek formavil�ga sz�lesebb sk�l�j�, mint Kosztol�nyi� vagy Babits�.

Tizenh�t �ves kor�ban Szegeden Juh�sz Gyula felfigyel r�. Nemsok�ra meg is jelenik els� k�tete (Sz�ps�g koldusa). Ebben m�g Kosztol�nyi �s Juh�sz Gyula tan�tv�ny�nak mutatkozik, de �gy, hogy hallhat� m�r saj�t hangj�nak eredetis�ge is. K�s�bb is mag�ba fogadja a k�l�nb�z� hat�sokat, �s mag�hoz hason�tja. Hamarosan megilleti Ady, majd Kass�k k�lt�szete, k�s�bb a modern nyugati k�lt�szet. Ezekb�l �tv�zi �ssze a maga hangj�t-st�lus�t, amellyel kora legf�bb mondanival�it tudja klasszikus v�g�rv�nyess�ggel megfogalmazni. Tanulm�nyait azonban nem folytathatja. K�lt�szet�nek m�g �szt�n�s, de j�l �rezhet� forradalmi hangja ellene ford�tja a professzorait: eltan�csolj�k az egyetemr�l. De nem akad�lyozhatj�k meg szakadatlan tov�bbtanul�s�t. Hamarosan felfigyel r� az irodalom, Juh�sz Gyula ut�n az �j hangokra oly �rz�keny �s mindig seg�t�k�sz Kosztol�nyi, majd – ellent�tes �rzelmekkel – Babits is, �s a Nyugatn�l harciasabb, baloldali-polg�ri A Tollat szerkeszt� Zsolt B�la, de felfigyelnek a szoci�ldemokrat�k is, hiszen a N�pszava irodalmi rovat�t a k�lt�szethez j�l �rt� R�v�sz B�la szerkeszti. �gy azut�n hamarosan a Nyugat, A Toll �s a N�pszava kezdi hozni a J�zsef Attila-verseket. �s a kit�n�en indul� fiatal k�lt�nek most m�r alkalma ny�lik k�lf�ldi �tra is, ha v�llalja a n�lk�l�z�seket, de h�t ezt kisgyermekkora �ta megszokta. Nekiindul a vil�gnak, f� �llom�sok B�cs �s P�rizs. Eddig is tudott n�met�l �s franci�ul (nyelvtan�rnak indult), most t�k�letes�theti ismereteit, s ami m�g fontosabb, nyelvismerete r�v�n kiny�lik el�tte az �j n�met �s francia k�lt�szet. B�csben megismeri az irodalmi emigr�ci�t, �s az emigr�nsok k�z�tt Kass�k Lajost �s Luk�cs Gy�rgy�t. Az � k�r�kben kezd a l�zong� fiatalember tudatos marxista forradalm�r lenni. Marxot, Hegelt, Lenint olvas. P�rizsban m�r kommunist�nak tudja mag�t. Majd amikor nagy tapasztalatokkal hazat�r, kapcsolatba ker�l az illeg�lis munk�smozgalommal, id�vel a kommunista p�rt tagja lesz. P�rtos k�lt�, aki hiszi, hogy a munk�smozgalom k�pviseli most m�r az emberis�g �gy�t: ezt akarja szolg�lni. Fiatalos h�vvel t�madja bal fel�l versben is, kritik�ban is Babits politikai elh�z�d�s�t. L�nyeg�ben igaza van (ezt �vekkel k�s�bb a J�n�s k�nyv�t �r� Babits maga is tudja), de a hang s�rt�en k�m�letlen �s m�lt�nytalan (ezt viszont J�zsef Attila l�tja be n�h�ny �vvel k�s�bb). Ez a t�mad�s elszigeteli a polg�ri k�lt�szett�l, a Nyugat elz�rk�zik el�le. A p�rtban viszont sokan �t tartj�k idegen elemnek. Az akkori p�rtszervez�s szekt�s szellem�nek gyan�s minden olyan nagy m�velts�g� �rtelmis�gi, aki t�ln�z a napi politikai teend�k�n. J�zsef Attil�t polg�ri entellekt�elnek v�lik, s az idegenked�st fokozza a k�lt� tudom�nyosan felk�sz�lt rokonszenve a freudizmus ir�nt. Nem �ll egyed�l J�zsef Attila a jelent�keny gondolkod� elm�k k�z�tt, akik Freud tan�t�s�nak f� eredm�nyeit be akarj�k �p�teni a marxizmusba. Ez lehet vita t�rgya, de a szekt�s szellem szem�ben p�rtellenes b�n. S �gy, mik�zben J�zsef Attila ism�telten ker�l b�r�s�g el� verseinek vil�gn�zete miatt, az egyik versesk�nyv�t el is kobozz�k, mik�zben nemcsak a hivatalos jobboldal, de az ellenz�ki polg�ri baloldal is egyre ink�bb a kommunista k�lt�t ismeri fel benne – t�r�lt�k a p�rt tagjai k�z�l. Idegzete eddig sem volt j�. M�v�sz volt, nagy m�v�sz: eleve �rz�keny idegrendszer�. A sok n�lk�l�z�s, a m�lyre sz�vott �rzelmi v�ls�gok, szerelmi rem�nytelens�gek, rendetlen �letm�d eddig is koptatt�k-rong�lt�k az �rz�keny idegzetet, egyszer ifj�kor�ban m�r k�s�rletezett is az �ngyilkoss�ggal. Amikor elk�telezte mag�t a p�rt feladataihoz, a p�rtban tal�lta meg az egyetlen biztons�gos fog�dz�t az �letben. �s most kivetetten, egyed�l �llt. Ekkor kezdett rohamosan romlani az idegrendszere. K�r�l�tte pedig az eg�sz vil�g k�sz�lt meg�r�lni: a fasizmus, �gy l�tszott, ellen�llhatatlanul terjed Eur�p�ban. J�zsef Attila el�bb ismerte fel a n�pfrontpolitika n�lk�l�zhetetlen sz�ks�gess�g�t, miel�tt a kommunista p�rt meghirdette volna. Amikor � ig�nyelte, ezt a dogmatikusok p�rtellenesnek min�s�tett�k. Nemsok�ra ez volt a p�rtvonal, de akkor J�zsef Attila m�r kivetettk�nt rettegett a meg�r�l�st�l. Ad�dott olykor boldog szerelem is, amelyet megm�rgezett a nyomor �s a betegs�g, keresett m�g boldogabb szerelmet, de viszonz�sra nem tal�lt. �s k�zben – legal�bbis irodalmi k�r�kben – h�res k�lt� lett. Most m�r Babits is �jra elismerte; �sszeb�k�ltek, Kosztol�nyi lelkesedett �rte, a polg�ri baloldal a mag��nak k�v�nta. Valamennyire javult h�t anyagi helyzete (Hatvani, a nagy mec�n�s, Ady hajdani p�rtfog�ja is seg�tette), szerkeszt�je lett egy �j, sz�nvonalas halad� polg�ri foly�iratnak, a Sz�p Sz�nak. De itt is el�gg� mag�nyos volt, a munkat�rsak, ha j� bar�tok is voltak, politikailag t�le jobbra �lltak (legk�zelebb tal�n az anarchista Remenyik Zsigmond volt). Egyre jobban nyomasztotta az idegbaj. Az orvosok �s pszichol�gusok csak ideig-�r�ig tudtak valamit jav�tani: az �letet egyre elviselhetetlenebbnek �rezte. Pedig els� gy�jtem�nyes k�tete, a Medvet�nc �ta meg lehetett el�gedve a fogadtat�ssal, �s �vr�l �vre t�k�letesebb remekm�veket �rt. Vil�gn�zeti l�r�ja egyenrang� Pet�fi�vel �s Ady�val, de t�ll�pett rajtuk, � a nagy szocialista megold�s v�tesze, Majakovszkij �s Aragon t�rsa a vil�girodalomban. Szerelmi l�r�ja pedig hasonl�k�ppen Pet�fivel �s Adyval teszi egyenrang�v�, s a vil�girodalomban a legels�k t�rsa Petrarc�t�l Baudelaire-en kereszt�l �luard-ig. K�lt�szet�ben klasszicizmust�l sz�rrealizmusig, �sm�toszt�l marxizmusig �vezredek eredm�nye sz�v�dik �ri�si egys�gg�. Minden, ami k�lt�szet�nkben addig volt, beleolvadt J�zsef Attil�ba; minden, ami az�ta van, vele kezd�dik. A „szellem �s szerelem”, a szocialista humanizmus, az eur�pai magyars�g klasszikusa volt. Csak idegekkel nem b�rta tov�bb. Vonat el� vetette mag�t.

A Baumgarten-d�j hal�la ut�n �rkezett meg. Azut�n nemzeti klasszikus lett. Azut�n vil�girodalmi klasszikus.

Heged�s G�za Irodalmi arck�pcsarnok. Digit�lis v�ltozat�t kiadja az Arcanum Adatb�zis.